Make your own free website on Tripod.com
Harminchárom

.

 

E családtörténet és családfa természetesen fiktív.

E tény azonban igazságtartalmán és az igazság lehetôségén mit sem változtat.

Meglehetôsen valószínütlen, hogy egy hajdani etruszk család leszármazottjaként, több mint két évezred után, töretlen vérvonallal írhassa le valaki, adott esetben egy székely-magyar szépíró jelen sorokat. Caius Tarquinius létezését semmi sem bizonyítja, számos szereplô idôbeli elhelyezése legalábbis bizonytalan, jónéhányan minden bizonnyal a képzelet szülöttei.

És mégis: kételkedhetünk-e e regény hôsei, Lucius Caius Tarquinius, az Izidor-szerü kereskedôk és Lucilius Marcusok létezésében? Kadocsa nevét helységek ôrzik, s Györffyk, Györgyök és Antalok serege él és gyarapodik ma is a Székelyföldön, és nemcsak ott.

A vérvonal, a közöttük fenálló kontinuitás persze nem valószínü, - nem az itt leírt formában. De az emberi sors lehetôséget ad rá mert minden embernek vannak szülei és nagyszülei, melyek a maguk során újabb és újabb ôsöket feltételeznek. Az idô végtelen, s a történelem, mindannyiunk személyes és családi történelme is az.

A hely, a térség szelleme az, ami valószínüsíti a valószínütlen családtörténeteket. Itt, a Kárpát-medencében és környékén, a népek országútján ôsidôk óta keveredtek a latin, kelta, párthus, szász, vandál, arab, normann, szarmata, szkíta, szláv, török, ugor és ki tudhatná még milyen népek a teremtés csodálatos receptje szerint.

Mindez nem sokat jelent. Csak annyit jelent, etruszkok vagyunk, kelták, párthusok, szászok, vandálok, türkök, szlávok, besenyôk. Jelen esetben magyarok. És még akkor is székelyek, csángók, palócok, mert magyarnak lenni sem olyan egyszerü.

A nemzet, a nép, a világmozaik végsô soron semmi más: családtörténetek analóg sorozata: az egyéni összetevôk rejtélyes, titkosírással kódolt génkészletének összterméke.

Ôsapák és ôsanyák hosszú sora él mindenkiben: Tarquiniusok, Kadocsák és Györgyfiak élnek bennünk, függetlenül attól, hogy ôseinknek fogadjuk-e ôket vagy sem. Ott laknak szemünk bogarában, hajunk színében, a pofacsontokban, az anyajegyekben, hanglejtésünkben, félelmeinkben és szerelmes mozdulatainkban.

Minden, mi nem lehetetlen: igaz. És minden, ami valószínü, elôbb-utóbb bizonyossággá válik.

A feltételezett igazságot, persze, tagadni lehet mert az igazságnak, jellegénél fogva nincs szüksége bizonyításra. Létezik önmagától. És tagadni lehet az ôsöket, a történelmet is; mi több, a közöny is megengedett.

Hiszen mi úgyis elmúlunk kései utódainkban azonban hitünktôl függetlenül ott ketyeg az Örökkévalóság órája. Isten végtelen homokórájának szemei ott peregnek a természet és a sejtek legmélyén.

 

I.             Laúkiex Káe Tárkun

II.            Arakán Tornig

III.           Izidor

IV.           Kyron

V.             Lucilius Marcus

VI.           Fabius Marcus

VII.          Dimitriosz

VIII.         Alexiosz - Elek

IX.            A táltos

X.              Zsombor

XI.             Kadocsa

XII.            Gázon

XIII.           A Fejedelem

XIV.           Barsz

XV.             Csobod

XVI.            Küsmöd

XVII.           Küsmödfia Bod

XVIII.          Gyürk

XIX.             Rolf

XX.               Abod

XXI.              György

XXII.             Sövér

XXIII.            Györgyfi Boldizsár

XXIV.            László

XXV.              Gáspár

XXVI.             Antal

XXVII.            Dénes

XXVIII.           Áron

XXIX.              Györffi Mátyás

XXX.                György Antal

XXXI.              Tamás

XXXII.             Dénes

XXXIII.           Antal György

 

György Attila