Make your own free website on Tripod.com
György Attila
Székelyföld Autonómia-statútuma
Címlap | Curriculum vitae | Kötetek | Publicisztikák | Visszhang | Interjú, portré | Családom | Kapcsolódások | Fotók

 

Székelyföld autonómia-statútuma
(Terra Siculorum Tinutul Secuiesc)

Preambulum

Tekintetbe véve, hogy az állampolgárok joga részt venni a közügyek kezelésében, s ez összetevôje azon demokratilkus alapelveknek, amelyeket az Európa Tanács tagállamai magukénak vallanak, s amely jog gyakorlását a régió elôsegíti,

megyôzôdve arról, hogy az általános szavazással megválasztottak és tényleges hatáskörrel felruházottak által közigazgatott régió léte lehetôvé teszi a hatékony és az állampolgárhoz közel álló közigazgatást,

meggyôzôdve arról, hogy a szubszidiaritás elve Európában meghatározó jelentôségü a demokrácia építésében,

tudatában annak, hogy a regió a szubszidiaritás tényleges megvalosításának megfelelô hatalmi szintjét jelenti, melyet az európai integráció során, valamint e folyamatban résztvevô országoknak sajátos belsô szervezôdésükben mint alapvetô elvet tiszteletben kell tartaniuk,

kijelentve, hogy a régiók kialakulása nem sértheti a helyi kollektivitások autonómiáját, ellenkezôleg, olyan intézkedésekkel kell társulnia, amelyek a Helyi Autonómia Európai Chartája révén megszerzett jogok védelmét szavatolják,

kinyilvánítva, hogy a regionális autonómia elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, amelynek régiói a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásával fejlôdnek,

figyelembe véve, hogy a régió, mint az állam lényeges összetevôje, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanúbizonysága, s a régió történelmi hagyományai tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához,

tudatában annak, hogy a régiók közötti és a határokat túllépô kapcsolatok értékes és nélkülözhetetlen hozzájárulást jelentenek Európa építéséhez,

elismerve, hogy a megfelelô európai intézmények szervezésének az Európa szintjén alkalmazott politika kidolgozásakor és alkalmazásakor figyelembe kell vennie a régiók jelenlétét az európai államokban, és serkentenie kell a régiók részvételét ezen intézményekben,

kijelentve, hogy ezen alapelvek feltételezik egy regionális szintü hatalom létezését, amelyet demokratikusan létrehozott döntéshozó szervezettel látnak el, amely széleskörü autonómiával rendelkezik a hatáskörök, ezek demokratikus gyakorlása terén, s birtokában van a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközöknek,

a székelység, Székelyföd ôshonos magyar nemzetiségü lakossága, Székelyföld számára, a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott és az Európai Unió államaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli.

Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, a terület önkormányzása a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül.

A történelmi Székelyföldön meghonosult autonómiát a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található. A székely székek autonómiája a szász székekhez hasonlóan - területi önkormányzásként müködött, saját közigazgatással, sajátos társadalmi és közigazgatási felépítéssel, sajátos jogokkal és különleges státussal.
A székek mai polgárai, választott közképviseletei révén, kinyilatkozták a területi autonómia iránti igényüket, megfogalmazták követelésüket az önkormányzás törvényes kereteinek Székelyföld autonómia-statútuma általi szavatolására. Az autonómia gyakorlása, illetve a többlethatáskörök elismerése és az autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlôség feltételeit szavatolja. A történelem, valamint az európai jogállamok gyakorlata bebizonyította és bizonyítja, hogy a többségtôl eltérô nemzeti identitású közösségek védelme az államot sajátos intézkedésekre készteti.

Az Európai Együttmüködési és Biztonsági Értekezlet (EBEÉ) koppenhágai dokumentumának (1990) 35. pontja értelmében az aláíró államok, közöttük Románia is, erôfeszítéseket tesznek a történelmi és területi körülményeknek megfelelô közigazgatási- vagy helyi autonómia alkalmazására a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kifejezéséért.

Az EBEÉ genfi dokumentumába (1991), amelyet Románia is aláírt, a résztvevô államok elismerik azon intézkedések fontosságát, amelyeket a nemzeti kisebbségek történelmi és területi feltételeinek megfelelôen azon országoknak ajánlatos meghozniuk, ahol a problémák megoldása különleges figyelmet igényel. Az aláíró államok érdeklôdéssel vették tudomásul a demokratikus megoldásokkal elért pozitív eredményeket, mely megoldások közé tartozik: a közigazgatási vagy helyi autonómia, valamint a területi autonómia, amely a szabad és idôszaki választások révén létrehozott tanácsadó, törvényhozó és végrehajtó testületeket-intézményeket is magába foglalja.

Az Európa Tanács 1201/1993. számú Ajánlása 11. szakaszában elôírja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol ezen személyek a lakosság számához viszonyítva többségben vannak, autonóm vagy helyi hatóságokkal, vagy saját történelmi és területi feltételeknek megfelelôen sajátos státussal rendelkezzenek.

Az Európai Parlament Unió állampolgárságára vonatkozó, 1991 november 21. Határozata 3. szakaszában kinyilatkozza, hogy az Unió és a tagországok bátorítják a területükön történelmileg jelenlévô etnikai- és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elôsegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlôségének biztosítására, a sajátos helyi-, regionális-, vagy csoport önkormányzási formák szavatolására, a régiók közötti együttmüködés, a határokat túllépô kooperáció elôsegítésére.

A Regionális Autonómia Európai Chartája (European Charter of Regional Self-Government, adopted by the CLRAE, Az Európa Tanács Parlamenti Közgyülésének 1997/1118. sz. Határozata) többek között a következô alapelveket fogalmazza meg:
- a regionális autonómia elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, amelynek régiói a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásával fejlôdnek,
- a megfelelô európai intézmények szervezésének az Európa szintjén alkalmazott politika kidolgozásakor és alkalmazásakor figyelembe kell vennie a régiók jelenlétét az európai államokban,
- a régió, mint az állam lényeges összetevôje, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanúbizonysága, s a régió történelmi hagyományai tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához;
A Regionális Autonómia Európai Chartájának megfelelôen a regionális autonómia azt jelenti, hogy a tagországokban lévô legnagyobb kiterjedésü területi kollektivitások joga és tényleges képessége saját felelôsségükre és az illetô népesség érdekében átvenni a közérdekü problémák jelentôs részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelôen, és amelyek az állam és kollektivitások között elhelyezkedô választott testülettel rendelkeznek, az önigazgatás hatásköreit gyakorolják, illetve államhatósági jogosítványokkal is bírnak.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyülésének 2003/1334. sz. Határozata az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól, mint konfliktusmegoldó ihletforrásról Európában (2003 június 24), többek között, a következôket állapítja meg:
- Európában megújult feszültségek részben azoknak a területi változásoknak és új államok keletkezésének tulajdoníthatók, amelyek a két világháború és a korábbi kommunista rendszer 90-es években bekövetkezô összeomlása nyomán jelentek meg,
- Ezek a feszültségek tükrözik azt az elkerülhetetlen fejlôdést, amelyen a nemzetállam fogalma átment, s amely a nemzeti szuverenitást és a kulturális homogenitást mint lényegi kérdést tekintette. Napjainkban, a demokrácia gyakorlatának valamint a nemzetközi jognak a fejlôdését tekintve, az államoknak új elvárásokkal kell szembenézniük,
- az államoknak a feszültséget meg kell elôzniük olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintü egyezségekkel, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak. Hatalmat, illetve hatásköröket adván a kisebbségeknek önnön ügyeikre nézve, akár átruházván azt a központi kormányzattól, akár azzal megosztva, az államok néha összeegyeztethetik a területi egység elvét a kulturális sokszínüség elvéve,
- sok európai ország már megoldotta belsô feszültségeit, illetve azok feloldása folyamatban van a területi és a kulturális autonómia különbözô formáinak bevezetésével, melyek az elvek és a konkrét intézkedések azon széles skáláját foglalják magukban, amelyek segíthetnek a belsô konfliktusok feloldásában,
- az autonómia, ahogy azt azokban az országokban alkalmazzák, amelyek tiszteletben tartják nemzetiségeik alapvetô jogait és szabadságát, jórészt úgy tekinthetô, mint egy "államon belüli megoldás", mely lehetôvé teszi a kisebbség számára, hogy gyakorolja jogait és megôrizze kulturális önazonosságát, miközben bizonyos garanciákat nyújt az állam egységére, szuverenitására és területi integritására nézve,
- a "területi autonómia" kifejezést olyan, általában szuverén államokon belül kialakított berendezkedésre értik, ami által egy bizonyos régió lakosai tágabb hatalmi jogosítványokat kapnak, amelyek tükrözik sajátos földrajzi helyzetüket, és amely oltalmazza és elômozdítja kulturális és vallási hagyományaikat,
- a politikai berendezkedések változatos formái felruházhatók autonóm státussal, az egységes államokon belüli egyszerü decentralizációtól a hatalom valódi megosztásáig, illetve akár szimmetrikus, vagy aszimmetrikus módon, a regionális vagy föderatív államokban.

Székelyföld Terra Siculorum autonómia statútuma tartalmazza a területi önkormányzásra vonatkozó rendelkezéseket, amely statútum Románia Parlamentje által törvényerôre emelve, jogi garanciákat és megfelelô jogi keretet teremt az autonóm régió gazdagodásához, polgárai nemzeti identitásának védelméhez, a közösségek sajátos érdekeinek érvényesítéséhez.

A fent említett elveket figyelembe véve, Románia Parlamentje törvény által elfogadja Székelyföld Autonómia Statútumát.



I.Fejezet

Általános rendelkezések

1. szakasz
(1) Székelyföld, történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlôségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, önkormányzati közösséggé alakul.
(2) Székelyföld politikai-közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, lakosságának arra a történelmi óhajára épül, hogy autonómiát biztosítsanak számara.
(3) A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlôdést, a területi érdekek érvényesülésének elôsegítését és védelmét célozza.
(4) A régió autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülôföldjén levô többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelôsségére és az illetô népesség érdekében átvenni a közérdekü problémák jelentôs részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelôen, és amely az állam és kollektivitás között elhelyezkedô választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.

2. szakasz
Székelyföld Románia Köztársaságon belül jogi személyiséggel rendelkezô autonóm régió.
1. A régió illetékességét a régió statútuma, törvény és a nemzetközi jog határozza meg.
2. A régió sajátos illetékességét csakis törvény vagy nemzetközi jog révén lehet vita tárgyává tenni, illetve korlátozni.
3. A régió döntéshozó és ügyviteli joggal rendelkezik a sajátos illetékességi területeken. E jognak szavatolnia kell a régió számára saját politika kidolgozását és alkalmazását.
4. A tötvény határai között, szükségszerü az országos hatáskörök némelyikéhez kapcsolódó feladatok átruházása is. A régiónak rendelkeznie kell e cél eléréséhez nélkülözhetetlen eszközökkel.

3. szakasz
A régió politikai-közigazgatási autonómiája nem sérti Románia területi integritását és szuverenitását.
1. Az illetékesség, jelen statútum keretei között, egyéb közigazgatási szintrôl átruházható a régiónak.
2. Az illetékesség átruházása, legyen világosan megfogalmazva. A felhatalmazás alkalmazása során figyelembe kell venni a megfelelô anyagi- és pénzeszközök létrehozását, amelyek lehetôvé teszik a többlethatáskörök tényleges gyakorlását.
3. Ezen illetékesség végrehajtásaval megbízott szerveknek, a lehetôségek és a törvényes szabályozások szerint, rendelkezniük kell saját szervezeti felépítésükben a régió sajátos adottságaihoz való alkalmazás szabadságával, kiemelt figyelmet szentelve a hatékonyságnak és a régió lakosai igényének.

4. szakasz
(1) Az autonóm régió területe a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Maros szék területét foglalja magába. Az 1. sz. Melléklet tartalmazza Székelyföld autonóm terület határait és településeit.
(2) A székek, hagyományos közigazgatási területek.
1. Kézdiszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Kézdivásárhely;
2. Orbaiszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Kovászna;
3. Sepsiszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Sepsiszentgyörgy;
4. Csíkszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Csíkszereda;
5. Udarhelyszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Székelyudvarhely;
6. Gyergyószék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Gyergyószentmiklós;
7. Marosszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Marosvásárhely;
8. Miklósvár- és Bardocszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Barót.

5. szakasz
Székelyföld intézményeinek székhelyét az autonóm régió választott önkormányzata jelöli ki.

6. szakasz
Az autonóm régió közhatalmát a négy évre választott Önkormányzati Tanács és az általa kijelölt Önkormányzati Bizottság gyakorolja.

7. szakasz
(1) Az Önkormányzati Tanács az intézmény, amellyel Székelyföld önkormányzata politikailag létrejön.
(2) Az Önkormányzati Tanács hatáskörét a jelen autonómia-statútum és Székelyföld választópolgárai határozzák meg.

8. szakasz
(1) Jelen autonómia-statútumnak megfelelôen, az állam általános törvényeivel összhangban, a székelyföldi politikai státus megillet minden olyan román állampolgárt, aki Székelyföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik.
(2) Azok a székelyföldi születésüek, akik román állampolgárok és külföldön laknak, szintén rendelkeznek a jelen autonómia-statútumban meghatározott jogokkal, amennyiben utolsó törvényes lakhelyük a Székelyföldhöz tartozó település volt.
9. szakasz
(1) Az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlôség.
(2) Az Önkormányzati Tanácsnak, mint közhatóságnak, hatáskörébe tartozik azoknak a feltételeknek a kialakítása, amelyek biztosítják az egyének és az általuk alkotott közösségek teljes és tényleges egyenlôségét és szabadságát, elhárítanak minden olyan akadályt, amely meghiusíthatja vagy gátolhatja ezek teljes körü kibontakozását, s megkönnyítik minden állampolgár számára a politikai, gazdasági, müvelôdési és társadalmi életben való részvételt.

10. szakasz
(1) Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.
(2) Az autonóm régió és a hozzá tartozó székely székek és közületi helységek önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlôségüket.
(3) Az autonóm régió azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyü, számbeli kisebbségben levô, más nemzeti-, etnikai-, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a százat, városban az ezret, municípiumban az ötezret, szék területén a tízezret, ezen közösségek nyelve ugyancsak egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

11.szakasz
(1) Székelyföld zászlajának leírása.
(2) Székkelyföld jelvényének leírása.
(3) Jelen autonómia-statútum elismeri a székely székek zászlaja és jelvénye szabad használatának jogát.
(4) A magyar nemzeti szimbólumok és más, számbeli kisebbségben levô közösség nemzeti szimbólumainak Székelyföldön való szabad használatát jelen autonómia-statútum garantálja.
(5) Az állami szimbólumok használatára a törvényes szabályozások érvényesek.

II.Fejezet

Az autonóm régió megalakulása és megszünése

12. szakasz
Az autonómiafolyamat kezdeményezôje lehet a régióhoz tartozó minden területi közület, illetve demokratikus közképviselete.

13. szakasz
A régió autonómia-statútumának tervezetét a székelyföldi települések állampolgári gyülései, a Székely Nemzeti Tanács küldöttei vitatják meg, véglegesítik és 2/3-os többséggel hagyják jóvá, s a közképviselettel felruházott testületek a Képviselôház és a Szenátus Szabályzatának megfelelôen terjesztik törvénybe iktatás végett Románia Parlamentje elé.

14. szakasz
(1) Jelen autonómia-statútumot a Parlament emeli törvényre.
(2) A törvényre emelés eljárása az autonómia-statútum törvényességére, nem pedig célszerüségére vonatkozik.
(3) Az Alkotmány 117. szakasza 3. bekezdésének értelmében, jelen autonómia-statútum jogszabály érvényét a Szenátus és a Képviselôház szerves törvény formájában ismeri el.
(4) A törvény által elfogadott Székelyföld Autonómia Statútumát a régió polgárai népszavazással hagyják jóvá.
(5) Parlamenti elutasítás esetén a régió demokratikus közképviselete jogorvoslásért az illetékes nemzetközi intézményekhez fordulhat.

15. szakasz
A 129. szakaszban meghatározott eljárás követendô az autonómia-statútum módosítása esetén.

16. szakasz
Az autonóm régió területén állandó lakhellyel rendelkezô, szavazati jogú állampolgárok által általános, titkos, és közvetlen szavazással megválasztott Önkormányzati Tanács révén létrejön Székelyföld Önkormányzata.

17. szakasz
Székelyföld Önkormányzata és Autonómia-statútuma csakis a Székelyföldön kiírt népszavazással szüntethetô meg.

III. Fejezet

Székelyföld Önkormányzati Intézményei

18. szakasz
a) Az autonóm régió intézményei:
- Önkormányzati Tanács;
- Önkormányzati Bizottság;
- Székelyföld Elnöke;
b) A székek intézményei:
- Széki Tanács;
- Széki Bizottság;
- Széki Elnök;
c) A települési önkormányzatok intézményei:
- Községi Tanács;
- Városi Tanács;
- Municípiumi Tanács;
- Polgármester.



IV. Fejezet

Székelyföld Önkormányzati Tanácsa

19. szakasz
Az Önkormányzati Tanács az autonóm régió közhatalmát gyakorolja.

20. szakasz
(1) Az Önkormányzati Tanács az arányos választási rendszerben szabad, általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre megválasztott tanácsosokból tevôdik össze.
(2) A régió önkormányzati tanácsosainak száma hetvenhét. A választókerületekre jutó helyek számát a régió lakosainak legutóbbi népszámlálási adataiból számítják ki.
(3) Az önkormányzati tanácsosok megválasztásával egyidôben szervezik meg Székelyföld elnökének, a széki elnököknek, a széki-, városi-, községi tanácsosok, a polgármesterek megválasztását.
(4) A régió elnöke és a széki elnökök, valamint a polgármesterek, tanácsosok megválasztásakor a helyi választásokra vonatkozó 70/1991. számú, módosított, Törvény rendelkezései érvényesek.
(5) A régió elnökének és a széki elnököknek megválasztása a polgármesterre érvényes elôírásoknak megfelelôen történik.

21. szakasz
Az Önkormányzati Tanács müködésének alapelvei:
a) a Tanács Székelyföld polgárainak érdekvédelmét, közképviseletét, a régió közigazgatását látja el;
b) Alkalmazza a hatáskörök decentralizálását;
c) Szavatolja a tanácsülések nyilvánosságát;
d) Garantálja a régió költségvetésének nyilvánossá tételét;
e) Érvényesíti és megôrzi a törvényességet.

V. Fejezet

Székelyföld Önkormányzati Tanácsának hatásköre

22. szakasz
Az Önkormányzati Tanács illetékességéhez tartozik:
1) saját önkormányzati intézményeinek megszervezése;
2) Székelyföld sajátos jogállásából fakadó, a régióban érvényes törvényerejü rendeletek meghozatala;
3) a müvelôdés;
4) az oktatás;
5) az anyanyelvhasználat;
6) a történelmi, müvészeti, régészeti és tudományos örökség;
7) a szociális kérdések;
8) a tájékoztatás;
9) a régió édekeltségü állami vagyon kezelése és vállalatok müködtetése;
10)Székelyföld gazdasági irányítása;
11)helyi adók és illetékek bevezetése;
12)Székelyföld önálló pénzgazdálkodása;
13)Székelyföld képviselete.

23. szakasz
Az Önkormányzati Tanács, saját hatáskörében, az állam jogrendjével összhangban és a régió jogállásának megfelelôen, a következô területeken bocsát ki a régió területén érvényes törvényerejü rendeleteket:
a) a régió hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;
b) a székely székek testületeire vonatkozó rendtartás;
c) a helyi települési határok meghatározása, új községek alapítása;
d) a közérdekü kisajátítások, amelyek közvetlenül nem az állam terhére történnek és nem érintik a székek hatáskörét;
e) telekkönyvek létesítése;
f) tüzvédelem;
g) egészségügy;
h) kereskedelmi kamara rendtartása;
i) gazdasági társaságok létesítése és felügyelete;
j) hitelszövetkezetek; vagyonbiztosítás;
k) régió érdekeltségü közszolgáltatás;
l) rendfenntartás és a rendôrséggel való együttmüködés;
m) bányászat, energiatermelés;
n) helyi érdekeltségü energiafejlesztés és hasznosítás;
o) mezôgazdálkodás;
p) erdôgazdálkodás; vadgazdálkodás,
q) környezetvédelem;
r) helyi érdekü személyforgalom és áruszállítás;
s) tömegtájékoztatás.

24. szakasz
Az Önkormányzati Tanács hatásköre kiterjed a társadalmi gondozásra és a társadalombiztosításra, mely területeken törvényerejü rendeleteket bocsáthat ki és saját autonóm intézményeket létesíthet.

25. szakasz
Az Önkormányzati Tanács saját hatáskörében rendôrséget állithat fel, a törvényes rendelkezéseknek megfelelôen, az Alkotmányban nem szabályozott esetekben.

26. szakasz
Az Önkormányzati Tanács felelôssége a rádió- és televízióállomások adására vonatkozó törvényes rendelkezések sajátos elôírásokkal kiegészítése és érvényesítése.

27. szakasz
(1) Az Önkormányzati Tanács hatáskörébe tartozó területeken Székelyföld törvényerejü rendeletei a régió területén elsôbbséget élveznek.
(2) Olyan esetekben, amelyekrôl az Önkormányzati Tanács saját hatáskörében nem rendelkezik, az állam törvényeit alkalmazzák.
28. szakasz
Az Önkormányzati Tanács igényelheti, hogy a Kormány ráruházzon vagy rábízzon olyan hatásköröket, amelyeket a jelen autonómia-statútum nem szabályoz.

29. szakasz
Az Önkormányzati Tanács, megalakulásától számított 3o napon belül, kidolgozza és jóváhagyja müködési szabályzatát. Ezen idôtartam alatt a tanács munkálatait Székelyföld elnöke vezeti.

VI. Fejezet

Székelyföld Önkormányzati Bizottsága

30. szakasz
(1) Az Önkormányzati Bizottság Székelyföld autonóm régió közhatalmát saját hatáskörében gyakorló, végrehajtó testület.
(2) Az Önkormányzati Bizottság elnökét Székelyföld elnöke nevezi ki.
(3) Az Önkormányzati Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a kinevezésétôl számított harminc napon belül, az Önkormányzati Tanács titkos szavazással négy év idôtartamra jelöli ki. Ezen idôtartam alatt, érvényes bizalmatlansági szavazás esetén, a bizottsági tag, a müködési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelôen, a régió elnöke által hivatalából felmenthetô.
(4) Az Önkormányzati Bizottság tagjait Székelyföld elnöke nevezi ki.

31. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság szervezeti felépítését és müködési szabályzatát az Önkormányzati Tanács dolgozza ki és a Bizottság tagjait kijelölô szavazással egyidôben fogadja el.

VII. Fejezet

Székelyföld Önkormányzati Bizottságának hatásköre

32. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:
l) az Önkormányzati Tanács által hozott törvényerejü rendeletek érvényesítésére, felügyeletére, végrehajtására;
2) saját önkormányzati testületeinek müködtetésére;
3) törvények, törvényerejü rendeletek kezdeményezésére;
4) a hivatali besorolásra és elôléptetésre;
5) a régió érdekeltségü közszolgáltatások, közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;
6) a régió köz- és magánvagyonának kezelésére,
7) a régió érdekeltségü állami köz- és magánvagyon kezelésére;
8) saját gazdasági társaságok létrehozására és müködtetésére;
9) adóhatósági hatáskörök gyakorlására;
10) a régió önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;
11)a régió gazdasági fejlesztésének tervezésére és elôsegítésére;
12)a régió adóügyi-, pénzügyi-, kereskedelmi politikájának végrehajtására;
13)a régió hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;
14)a közbiztonság védelmére, a rendôrséggel való együttmüködésre, illetve ennek ellenôrzésére;
15)a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;
16) a régióra vonatkozó nemzetközi szerzôdések és egyezmények megkötésére, a régiók közötti együttmüködés létrehozására, érvényesítésére;
17) a régióban egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolására;
18) az állami iskolahálózat, ezen belül a magyar nyelvü oktatási hálózat müködtetésére;
19) a régió közösségét érintô egyéb területekre;
20) az állam törvényeinek alkalmazására.

33. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság rendelkezhet, létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat, sajtót, minden tömegtájékoztatási eszközt, amely céljainak elérésében segíti.

34. szakasz
(1) Az Önkormányzati Bizottság feladata a telekkönyvi irattárosok, a régió önkormányzatához tartozó vezetô beosztású köztisztviselôk kinevezése.
(2) A megüresedett köztisztviselôi, bírói, ügyészi, irattárosi állások betöltésére jelentkezôk felvétele azonos feltételek között történik, függetlenül attól, hogy Székelyföld vagy Románia bármely más részén folytatják tevékenységüket. Ilyen versenyvizsgák során feltétel a román és a magyar nyelv alapos ismerete. Semmilyen körülmények között nem tehetô kivétel eredet vagy lakhely jogcímén. A székelyföldi köztisztviselôknek ismerniük kell a magyar és a román nyelvet. A jelen Autonómia Statútum életbe léptetése után a fent említett közhivatali állások betöltésére magyar nemzetiségü szakembereket vesznek fel, amíg részvételi arányuk meg nem felel az arányos képviselet elvének. Alkalmazások esetén ezt az elvet a későbbiekben is tiszteletben tartják

35. szakasz
Olyan szolgáltatások megszervezése és ellátása érdekében, amelyek kizárólagos hatáskörébe tartoznak, az Önkormányzati Bizottság megegyezéseket köthet más önkormányzati közösségekkel, részt vehet más régiókra kiterjedô kulturális, gazdasági, társadalmi együttmüködésben. Ezen megegyezéseket közli a román Kormánnyal.

36. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság az Önkormányzati Tanácsnak tartozik felelôsséggel, anélkül, hogy ez csökkentené a bizottság tagjainak hivatali felelôsségét.



VIII. Fejezet

Székelyföld Elnöke

37. szakasz
Székelyföld Elnöke képviseli a régiót.
Székelyföld Elnökét Székelyföld polgárai általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják meg, a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelôen.

38. szakasz
Székelyföld elnöki tisztsége egyetlen személy esetében sem terjedhet ki két mandátumnál hosszabb idôtartamra.

39. szakasz
Székelyföld Elnöke az Önkormányzati Tanácshoz benyújtott nyilatkozatban lemondhat megbízásáról. A lemondás akkor válik ténylegessé, ha a nyilatkozatot az Önkormányzati Tanács tudomásul veszi.

40. szakasz
(1) Székelyföld Önkormányzati Tanácsa kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja Székelyföld elnökének hivatali felmentését a székelyföldi közösségek érdekeinek elárulása, az emberi jogok és szabadságok megsértése, a jelen autonómia-statútumban foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt.
(2) Az elfogadott bizalmatlansági indítvány alapján Székelyföld Önkormányzati Tanácsa felkéri Románia Kormányát, hogy a határozatától számított harminc napon belül írja ki a székelyföldi elnökválasztást.
(3) Megüresedés esetén a megválasztott új elnök megbízatása teljes idôszakra szól.

41. szakasz
Székelyföld megválasztott elnökét, az Önkormányzati Tanács ülésén, a leköszönô elnök megbízatásának utolsó napján, megüresedés miatt kiírt választások esetén az eredmény kihírdetését követô tizedik napon iktatják be hivatalába.

42. szakasz
Székelyföld megválasztott elnöke, beiktatásakor a következô esküt teszi le:
"Esküszöm a becsületemre, a rámruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, Székelyföld népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió és az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom. Isten engem úgy segéljen!"

43. szakasz
Székelyföld elnökének ideiglenes akadályoztatása idején, továbbá megüresedés esetén, amig az újonnan választott elnök nem foglalja el hivatalát, az elnöki teendôket az Önkormányzati Tanács elnöke, annak akadályoztatásakor, helyettese látja el.

44. szakasz
Székelyföld elnöke a Parlament tagjait megilletô immunitással rendelkezik.

45. szakasz
Székelyföld elnöke nem tölthet be egyéb közhivatali- vagy magántisztséget.

46. szakasz
Székelyföld elnökének hatáskörébe tartozik:
a) indítványozni Románia Kormányának a régió területén megtartandó rendes- és rendkivüli választások idôpontját;
b) az Önkormányzati Tanács rendkívüli ülésének összehívása;
c) az Önkormányzati Bizottság elnökének kinevezése;
d) kinevezni, illetve felmenteni az Önkormányzati Tanács által kijelölt vagy visszahívott önkormányzati bizottsági tagokat;
e) az Önkormányzati Bizottság elnökének felkérésére elnökölni a Bizottság ülésein;
f) az Önkormányzati Tanács rendeleteit, amelyek Székelyföld autonóm régióban törvényerôvel bírnak, 20 napon belül aláírni és kihirdetni. Az aláírás vagy kihirdetés hiánya a rendeletek érvénytelenségét vonja maga után;
g) felügyelni a Széki Tanácsok rendeleteinek törvényességét; ha a rendeletet törvénytelennek tekinti, a rendelet elfogadásától számított 15 napon belül a közigazgatási bírósághoz fordulhat; a közigazgatási bíróság döntéséig, illetve a döntésre vonatkozó fellebbezés tárgyában végleges bírósági ítéletig, a rendelet nem lép hatályba;
h) kérni az Alkotmánybíróságtól a törvények, a törvényerejü rendeletek alkotmányosságának elôzetes értékelését;
i) döntést kérni az Alkotmánybíróságtól a jogi normák alkotmányosságáról;
j) az Önkormányzati Tanáccsal való konzultáció eredményeként a régiót érintô sarkalatos kérdésekrôl referendumot kezdeményezni, a helyi népszavazásra vonatkozó 2000/3. sz. Törvény rendelkezéseinek megfelelôen.

IX. Fejezet

A Széki Tanács

47. szakasz
(1) A Széki Tanács a Székely Szék döntéshozó önkormányzati testülete. (Márton)
(2) A Széki Tanácsot a Székely Szék választópolgárai, a jelen autonómia-statútum 2o. szakaszában feltüntetett rendelkezések szerint választják meg.
(4) A Székely Székben a tanácsosok száma 33 vagy minden 3OOO széki lakos után 1 tanácsos.
X. Fejezet

A Széki Tanács hatásköre

48. szakasz
A Széki Tanács hatáskörébe tartozik rendeleteket kibocsátani az alábbi területeken:
1) a szék hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;
2) a helységnévadás, kötelezô kétnyelvüséggel; magyar és román utca és helységnévtáblák, közlekedési útjelzôtáblák, cégfelirarok, reklámtáblák,
3) a történelmi, müvészeti és néprajzi értékek védelme;
4) a helyi szokások és hagyományok;
5) széki érdekeltségü kulturális létesítmények tevékenysége;
6) területrendezés és településszervezés;
7) önkormányzati intézmények megszervezése;
8) a települési határvonalak megváltoztatása a helyi önkormányzatok kezdeményezésére;
9) közrend védelme;
l0) közhasználati jog;
11) kézmüvesség;
12) lakásépítés támogatása, szociális lakások építése;
13) szociális gondozás és népjólét;
14) iskoláztatás, iskolaépítés;
15) szakképzés, szakoktatás;
16) kereskedelem;
17) helyi vásárok és piacok;
18) területi érdekeltségü ipari termelés;
19) erdôgazdálkodás, erdészeti személyzet, munkaerôgazdálkodás,
20) vadászat, vadgazdálkodás;
21) mezôgazdálkodás;
22) vízgazdálkodás, vízrendészet;
23) ásványvizek, gyógyvizek, gyógyfürdôk kihasználása;
24) saját területén az idegenforgalom fejlesztése, rendezése;
25) faluturizmus;
26) rétlegelô-gazdálkodás;
27) állat- és növényvédelem;
28) környezetvédelem;
29) egészségvédelem;
30) területi érdekeltségü út-, gáz-, és vízhálózat;
31) területi érdekeltségü távközlés, közszállítás;
32) a szék területét átszelô vasutak és müutak, valamint a területi érdekeltségü vasúti-, közúti-, és kábelszállítás;
33) közszolgáltatás;
34) közigazgatási- és közszolgáltató személyzet;
35)közérdekü kisajátítás méltányos kártalanítással, saját hatáskörben, széki közhasználatra;
36) helyi érdekü közmunkák;
37)gazdasági élet általános szabályozása, a piacgazdaság szabadságát figyelembe véve;
38) a sport támogatása.

49. szakasz
A Széki Tanács rendelkezéseket hozhat a helyi rendôrség felügyeletérôl, a helyi rendôrséggel való együttmüködésrôl, az állomány kinevezéséröl, leváltásáról és saját rendôrség alapításáról, az érvényben levô törvényes rendelkezéseknek megfelelôen. A jelen statútum elfogadásától számított legkésôbb 3 éven belül a széki rendôrségi állomány minden tagjának ismernie kell a magyar és a román nyelvet, a rendôrtiszteknek még legalább egy világnyelvet. A rendôrségi állomány összetételének tükröznie kell a nemzetiségi arányokat.

50. szakasz
A Széki Tanács a széki illetôségü polgároknak elônyt biztosít a munkaközvetítésnél a szék területén. A szék területén a munkaközvetítés során nyelvi hovatartozás alapján különbséget tenni tilos.

51. szakasz
A Széki Tanács hatáskörébe tartoznak az alap-, közép- és felsôfokú oktatás szervezésével, müködtetésével, felügyeletével kapcsolatos rendelkezések.

52. szakasz
A Széki Tanács hatásköre a területi érdekeltségü tömegtájékoztatásra vonatkozó rendeletek elfogadása.

53. szakasz
A Széki Tanács hatásköre kiterjed a Szék saját költségvetésének jóváhagyására.

54. szakasz
Olyan esetekben, amelyekrôl a Széki Tanács saját hatáskörében nem rendelkezik, Székelyföld Önkormányzati Tanácsának törvényerejü rendeleteit, illetve az állam törvényeit alkalmazzák.

XI. Fejezet

A Széki Bizottság

55. szakasz
(1) A Széki Bizottság a Székely Szék végrehajtó önkormányzati testülete.
(2) A Széki Bizottság elnökét a Széki Elnök nevezi ki.
(3) A Széki Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a Széki Tanács, a bizottsági elnök kinevezésétôl számított harminc napon belül, titkos szavazással négy év idôtartamra jelöli ki. A mandátum idején, a müködési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelôen, a Széki Bizottság tagjai a Széki Tanács által visszahívhatók, illetve az új tagok titkos szavazással kijelölhetôk.
(4) A Széki Bizottság tagjait, a Széki Tanács döntése alapján, a Széki Elnök nevezi ki, illetve hivatalukból a Széki Elnök menti fel.

56. szakasz
A Széki Bizottság szervezeti felépítését és müködési szabályzatát a Széki Tanács dolgozza ki és a bizottság tagjait kijelölô szavazással egyidôben fogadja el.

XII. Fejezet

A Széki Bizottság hatásköre

57. szakasz
A Széki Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:
1) Székelyföld Önkormányzati Tanácsa és a Széki Tanács által hozott rendelkezések érvényesítésére, felügyeletére és végrehajtására.
2) saját önkormányzati testületeinek müködtetésére;
3) rendelettervezetek kezdeményezésére;
4) a hivatali besorolásra és elôléptetésre;
5) a Szék területén müködô közszolgáltatások, helyi érdekeltségü közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;
6) a Széki érdekeltségü köz- és magánvagyon kezelésére;
7) saját gazdasági társaságok létrehozására és müködtetésére;
8) az adóhatósági hatáskörök gyakorlására;
9) a Szék önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;
10) a Szék gazdasági fejlesztésének tervezésére és elôsegítésére;
11) a Szék adóügyi-, pénzügyi-, kereskedelmi politikájanak végrehajtására;
12) a Szék hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;
13) a közbiztonság védelmére, a rendôrséggel való együttmüködésre, illetve a rendôrség helyi parancsnokságainak ellenôrzésére, kinevezésére és visszahivására,
14) a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;
15) a székely közületi területen egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolására;
16) az állami iskolahálózat, ezen belül a magyar nyelvü oktatási hálózat müködtetésére;
17) a széki érdekeltségü kulturális ügyek intézésére, kulturális intézmények müködtetésére;
18) a müvészeti örökség, múzeumok, egyéb tudományos, kulturális intézmények felügyeletére, müködtetésére;
19) a gazdaság általános felügyeletére;
20) a környezetvédelem összehangolására;
21) a széki érdekeltségü vízgazdálkodásra: öntözésre, lecsapolásra, árvízvédelemre;
22) az idegenforgalom fejlesztésére;
23) a szociális ellátásra;
24) az egészségügyre; korházak, gyógyszertárak, orvosi rendelôk, gyermek- és szociális otthonok létesitésére és felügyeletére,
25) a Szék köz- és magánvagyonának kezelésére,
26) Szék közösségét érintô egyéb területekre;
27) az állam törvényeinek alkalmazására.
58. szakasz
A Széki Bizottság rendelkezhet, létrehozhat, fenntarthat saját televízió- és rádióállomást, amely céljainak elérésében segíti.

59. szakasz
A Széki Bizottság megegyezéseket köthet más önkormányzati közösségekkel, részt vehet más közületekre, régiókra kiterjedô kulturális, gazdasági, társadalmi együttmüködésben.

60. szakasz
A Széki Bizottság saját igazgatási apparátussal rendelkezik., saját maga határozza meg az állományi állásokat, ezek megoszlását, nevezi ki a tisztségviselôket.

61. szakasz
A Széki Bizottság a Széki Tanácsnak tartozik felelôsséggel, anélkül, hogy ez csökkentené a bizottság tagjainak közvetlen hivatali felelôsségét.

XIII. Fejezet

A Széki Elnök

62. szakasz
(1) A Széki Elnök képviseli a székely Széket.
(2) A Széki Elnököt általános, titkos és közvetlen szavazással, a Székely Szék választópolgárai négy évre választják meg a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelöen.

63.szakasz
(1) A Széki Tanács kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja a Széki Elnök hivatali felmentését.
(2) E bizalmatlansági indítvány elfogadása után, Románia Kormánya a Széki Tanács határozatától számított 30 napon belül kiírja a széki elnökválasztást.
(3) Megüresedés esetén a megválasztott új elnök megbizatása teljes idôszakra szól.

64. szakasz
A megválasztott Széki Elnököt a Széki Tanács ülésén, a leköszönô elnök megbizatásának utolsó napján, a megüresedés miatt kiírt választások esetén, az eredmény kihirdetését követô tizedik napon iktatják be hivatalába.

65. szakasz
Beiktatáskor a megválasztott Széki Elnök a következô esküt teszi:
"Esküszöm a becsületemre, a rámruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, a Szék népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió, az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom. Isten engem úgy segéjen!"

66. szakasz
(1) A Széki Elnök a Széki Tanácshoz benyújtott nyilatkozatban lemondhat megbízatásáról.
(2) A lemondás akkor válik ténylegessé, ha a nyilatkozatot a Széki Tanács tudomásul veszi.

67. szakasz
A Széki Elnök ideiglenes akadályoztatása esetén, továbbá megüresedés esetén, amig az újonnan választott elnök nem foglalja el hivatalát, az elnöki teendôket a Széki Tanács elnöke, annak akadályoztatásakor, helyettese látja el.

68. szakasz
A Széki Elnök hatáskörébe tartozik:
a) indítványozni a Szék területén a rendes és rendkívüli választásokat és azok idôpontját;
b) összehívni a Széki Tanács rendkívüli ülését;
c) kinevezni a Széki Bizottság elnökét;
d) kinevezni, illetve felmenteni a Széki Tanács által kijelölt vagy visszahívott széki bizottsági tagokat;
e) elnökölni a Széki Bizottság elnökének felkérésére, a bizottság ülésein;
f) aláírni és kihirdetni, húsz napon belül, a Széki Tanács rendeleteit, amelyek a szék területén kötelezô érvényüek; az aláírás vagy kihirdetés hiánya a rendeletek érvénytelenségét vonja maga után;
g) a Széki Tanáccsal való véleménycsere eredményeként a széket érintô sarkalatos kérdésekrôl referendumot kezdeményezni;
h) belföldi kapcsolatokban a Széket képviselni.

XIV. Fejezet

Települési Önkormányzatok

69. szakasz
A Községi Tanács, a Városi Tanács intézményi rendszerét, a helyi tanács és a polgármester müködését, általános hatáskörét a 2001/215. számú, módosított, Helyi Közigazgatási Törvény és a Helyi Autonómia Európai Chartája szabályozza.

70. szakasz
Székelyföld települési önkormányzatainak sajátos státusát és az ezzel járó sajátos hatásköröket jelen autonómia-statútum határozza meg.

XV. Fejezet

A települési önkormányzatok sajátos jogállása és hatásköre

71. szakasz
Székelyföld települési önkormányzatai a községi, városi, municípiumi önkormányzatok - 2001/215. számú, módosított, Helyi Közigazgatási Törvény és a jelen Autonómia-statútum, valamint a Helyi Autonómia Európai Chartája rendelkezései szerint szervezôdnek és müködnek.

72. szakasz
Székelyföld települési önkormányzatai, a történelmi, területi jellegzetességeknek és a helyi közösségek igényeinek megfelelôen, sajátos jogállásúak. E sajátos státus a 2001/215. számú Törvényben feltüntetett rendelkezéseket kiegészítô többlethatáskörökben jelenik meg, ezek akadálytalan gyakorlásával érvényesül.

73. szakasz
(1) A települési önkormányzat, a helyi autonómiajog alapján, a törvény és a jelen autonómia-statútum által meghatározott jogkörben, az állam által delegált helyi döntéshozó és végrehajtó hatalom birtokosa.
(2) Tevékenységét az állam befolyásának kizárásával végzi.

74. szakasz
A települési önkormányzatban a magyar nemzeti közösség, valamint a jelen autonómia-statútum 10. szakaszában meghatározott feltételek közepette a számbeli kisebbségben levô többi nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösség nyelve egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

75. szakasz
A települési önkormányzat alapelvei:
a) a helyi hatóságok az átruházott hatáskörökben teljes körü diszkrecionális jogosítványokkal rendelkeznek;
b) a közfeladatokat az állampolgárokhoz legközelebb álló igazgatási szervek valósítják meg;
c) hatáskörök teljessége és kizárólagossága, amelyeket központi vagy regionális szerv csak jogszabály ilyen értelmü rendelkezéseivel korlátozhat;
d) központi vagy regionális szerv által átruházott hatáskör önkormányzati hatóság által helyi körülményekhez igazítása;
e) a helyi hatóságokat közvetlenül érintô tervezési és döntéshozatali folyamatban a megfelelô idôben és formában résztvenni.

76. szakasz
A települési önkormányzat sajátos jogállását megjelenítô hatáskörök kiterjednek:
1) a közösségek anyanyelvü oktatására, az oktatási intézmények létesítésére, védelmére, müködtetésére és fejlesztésére;
2) a közösségek anyanyelvü kultúrájára, a müvelôdési intézmények létesítésére, védelmére, müködtetésére és fejlesztésére;
3) a közösségek anyanyelvén történô tömegtájékoztatásra, a tömegtájékoztatás szabadságának szavatolására;
4) a közösségek anyanyelvének korlátozások nélküli használatára a magán- és a közéletben, a közintézményekben, a bíróságon;
5) a szociális kérdésekre;
6) a terület- és településfejlesztésre;
7) a gazdasági fejlesztésre;
8) a közösségi és állami köz- és magánvagyon kezelésére;
9) a kommunális intézmények kiépítésére és müködtetésére,
10) az általános emberi jogok és szabadságok érvényre juttatására;
11) a települések nemzetiségi-etnikai összetételének erôszakos megváltoztatására irányuló törekvések megakadályozására;
12) a települések határvonalainak erôszakos megváltoztatására vonatkozó törekvések megakadályozására;
13) új községek létesítésének kezdeményezésére;
14) a közrend és a közbiztonság önkormányzati alárendeltségü rendôrséggel szavatolására;
15) a helyi költségvetésre, zárszámadásra, a saját anyagi- és pénzforrások felhasználasára;
16) a település nevének, jelképeinek, kitüntetéseinek meghatározására és használatára;
17) a települési közösségek nemzeti ünnepeinek kijelölésére és megrendezésére;
18) a müemlékek és emlékhelyek gondozására és védelmére;
19) pályázatok kiírására;
20) ösztöndíjak alapítására;
21) intézmények, gazdasági , kereskedelmi, turisztikai és szolgáltató vállalatok, bankok, biztositó társaságok, más gazdasági szervezetek alapítására, müködtetésére,
22) közérdekbôl, a törvény és a jelen autonómia-statútum szerint, kisajátítások végrehajtására;
23) a közösségek anyanyelvi értékeit örzô könyvtárak, lemeztárak, levéltárak, múzeumok, hasonló rendeltetésü egyéb intézmények létesítésére és müködtetésére;
24) az ifjúsági- és felnôttképzés valamennyi formájára;
25) az erdô- és vízgazdálkodásra;
26) a községi erdôk felügyeletére, gondozására, hasznosítására;
27) a községi rétlegelôk felügyeletére, gondozására, kihasználására;
28) a településhez tartozó területek ásvány- és hévizeinek, gyógyfürdôinek, természeti kincseinek védelmére, gondozására és hasznosítására;
29) a településhez tartozó területek vadállományának megôrzésére, fejlesztésére, hasznosítására;
30) a települési önkormányzat területére törvény által megállapított jövedelemadó évi összegének 90 százalékára;
31) a települési önkormányzat területére törvény által megállapított évi adó- és illetékösszeg 80 százalékára;
32) az állam által visszaszolgáltatott közösségi vagyonokra.

77. szakasz
A települési önkormányzat, a helyi érdekü közügyek intézése során garantálja a területén élô román nemzetiségü lakosok, valamint a más nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösséghez tartozók teljes és tényleges egyenlôségét.


78. szakasz
A település határait nem lehet megváltoztatni az érintett közösségek közképviseletének egyetértése, illetve népszavazás nélkül. A település etnikai összetételének megváltoztatása tilos.

79. szakasz
(1) A települési önkormányzat hatóságai, a szükségleteknek megfelelôen és a hatékonyság biztosítása céljából, maguk határozzák meg belsô igazgatási struktúrájukat.
(2) A települési önkormányzat szerveinek felügyelete csak tevékenységük jogszerüségének vizsgálatára irányulhat.

80. szakasz
A települési önkormányzat hatásköre gyakorlása és feladatai megvalósítása során együttmüködhet és közös érdekeltségü feledatok ellátására egyesülhet más önkormányzati közösségekkel.

81. szakasz
A települési önkormányzat és annak szervei közös érdekek védelme és elôsegítése érdekében régióra kiterjedô hazai vagy nemzetközi szövetség tagjai lehetnek.

82. szakasz
A települési önkormányzat, illetve annak szervei, jogszabály által elôírt feltételek mellett, más államok helyi önkormányzataival, illetve önkormányzati szerveivel együttmüködhetnek.

83. szakasz
A települési önkormányzat jogszolgáltatást vehet igénybe hatásköre szabad gyakorlásának és a helyi autonómia védelmében.

XVI. Fejezet

Anyanyelvhasználat az oktatásban

84. szakasz
(1) Székelyföld polgárainak joguk van anyanyelvükön tanulni, anyanyelvü állami és magánintézményekben, az oktatás valamennyi szintjén, típusán, formájában és szakán.
(2) A természetes személyeknek, egyházaknak, szervezeteknek és társaságoknak joguk van a közösségek nyelvén müködô felekezeti- és magánintézményeket létesíteni.

85. szakasz
Az anyanyelvü állami és felekezeti oktatást az állam és részarányosan az illetékes települési önkormányzat finanszírozza, a magán tanintézményeket pedig támogatja.


86. szakasz
A kiskorú tanuló iskoláztatási nyelvérôl a szülô, illetve a törvényes gyám határoz.

87. szakasz
Az igényeknek és a szükségleteknek megfelelôen különálló oktatási rendszer müködik a polgárok anyanyelvén:
a) igények szerint önálló óvodákban, óvodai csoportokban;
b) elemi oktatásban, igények szerint önálló iskolákban, iskolai tagozatokon, osztályokban vagy csoportokban;
c) középfokú oktatásban, - gimnáziumokban, líceumokban, szakiskolákban -, igények szerint önálló iskolákban, tagozatokon, osztályokban és csoportokban;
d) szakoktatásban, igények szerint önálló iskolákban, iskolai tagozatokon, osztályokban és csoportokban;
e) egyetemi, fôiskolai, kollégiumi oktatásban, igények szerint önálló egyetemen, fôiskolákon, szakkollégiumokban, egyetemi karokon, tagozatokon, évfolyamokon, felsôoktatási csoportokban;
f) posztgraduális oktatásban.

88. szakasz
Székelyföld polgárainak anyanyelvén müködô oktatási-nevelési intézményekben biztosítani kell a nemzeti-, etnikai-, nyelvi közzösségek, valamint az anyanemzet történelmének földrajzának és néprajzának tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését.

89. szakasz
(1) A magyar nyelvü oktatási-nevelési intézményekben biztosítani kell a román nyelv elsajátításának lehetôségét.
(2) A magyar nyelvü elemi-, gimnáziumi-, líceumi oktatásban a román nyelvet és irodalmat sajátos szempontok szerint összeállított oktatási program és tankönyv alapján tanítják.

90. szakasz
Az állam hivatalos nyelvétôl eltérô anyanyelvü szakoktatásban biztosítani kell a szakkifejezések román nyelvü elsajátítását.

91. szakasz
Székelyföld iskoláiban, egyetemén, fôiskoláin, továbbképzô intézményeiben garantált az anyanyelven való felvételi vizsga.

92. szakasz
Az óvodai, iskolai, egyetemi, fôiskolai oktatáshoz szükséges pedagógusok képzési feltételeinek megteremtése az állam, illetve Székelyföld önkormányzatainak feladata.

93. szakasz
Garantált az anyanyelvü oktatásban résztvevô külföldi vendégtanárok alkalmazása.
94. szakasz
A régió fôtanfelügyelôségén és a széki tanfelügyelôségeken külön igazgatóságokat és tanfelügyelô testületeket hoznak létre a különbözô identitásúak anyanyelvü oktatásának felügyeletére. Székelyföldön a fôtanfelügyelô és a széki tanfelügyelôség vezetôje magyar nemzetiségü. A tanfelügyelôségek alkalmazottainak nemzetiségi összetétele megfelel a népszámlálási adatok által kimutatott nemzetiségi aránynak.

95. szakasz
A felekezeti oktatásban az egyházi autonómia, a felsôfokú oktatásban az egyetemi autonómia érvényesül.

96. szakasz
(1) Jelen autonómia-statútum rendelkezése alapján hatályát veszti a Hivatalos Közlöny 1948. évi 177. számában megjelent Rendelet, amely állami tulajdonba juttatta azokat az egyházi-, kongregációs-, közösségi- és magánjavakat, amelyek az oktatási intézmények fenntartására és müködtetésére szolgáltak.
(2) Az elsô bekezdésben feltüntetett javakra az egyházak, kongregációk, közösségek és ezek jogutódainak, valamint a természetes személyek tulajdonjogát visszaállítják, a javakat jogos tulajdonosainak természetben, s amely esetben ez nem lehetséges, napi piaci értékben visszaszolgáltatják.

XVII. Fejezet

Anyanyelvhasználat a közmüvelôdésben

97. szakasz
Székelyföld területén az anyanyelv használata akadálytalan:
a) a közmüvelôdésben;
b) a müvészeti alkotások, mübírálat, kutatás és szakirodalom területén;
c) a fordítás, szinkronizálás, feliratozás területén;
d) a sajátos nemzeti kultúrák megismertetése terén;
e) minden jellegü és szintü ismeretterjesztésben.

98. szakasz
A nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösségek szervezetei, anyanyelven, tudományos és közmüvelôdési tevékenységet is folytathatnak és e célból intézményeket hozhatnak létre, amelyek nemzetközi kapcsolatokat tarthatnak fenn.

99. szakasz
Székelyföld önkormányzata támogatja:
a) a nemzeti kultúrák tárgyi emlékeinek feltárását, gyüjtését, közgyüjtemények alapítását, gyarapítását;
b) nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösségek könyvkiadását, idôszaki kiadványainak megjelentetését;
c) anyanyelven müködö színházak és más müvelôdési inyézmények fenntartását;
d) közérdekü közlemények különbözô identitású közösségek nyelvén történô ismertetését.

XVIII. Fejezet

Anyanyelvhasználat a közigazgatásban és a közéletben

100. szakasz
Az állampolgár anyanyelvének a helyi és a regionális közigazgatásban való akadálytalan használatáért a hivatalokban a régió területén élô nemzeti-, etnikai-, nyelvi közösségek nyelvét ismerô, e közösségekhez tartozó személyeket kell kinevezni, illetve alkalmazni, a népszámláláskor kimutatott nemzetiségi arányoknak megfelelôen.

101. szakasz
Székelyföld hatóságai kötelesek:
a) a helységek, utcák, terek, intézmények és közületek nevét az állam hivatalos nyelvén, a régió helységeiben többségben levô közösség nyelvén, s ha igény van rá, az ott élô bármely más, számbeli kisebbségben levô közösség nyelvén feltüntetni;
b) a törvényerejü rendeleteket, egyéb rendeleteket, közleményeket az állam hivatalos nyelvén, magyar nyelven és a 10. szakasz 3. bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelôen más nemzeti-, etnikai-, nyelvi identitású közösségek nyelvén is kiadni;
c) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványokat a b. betüben foglalt feltételeknek megfelelôen, több nyelven kell kiadni.
A költségek az illetô hatóságokat terhelik.

102. szakasz
Székelyföld közigazgatási egységeiben
a) a közigazgatási hatóságok a román és a magyar nyelvet, valamint a 10. szakasz 3. bekezdésében feltüntetett közösségek nyelvét egyenrangú nyelvként használják;
b) a közigazgatási és a jogi dokumentumokat az a. betüben feltüntetett nyelveken terjesztik.

103. szakasz
A Székelyföldön élô, különbözô nemzeti identitású közösségek nyelvének akadálytalan használata a tömegtájékoztatásban, a társadalmi-, gazdasági élet bármely területén, jelen autonómia-ststútum által garantált.
XIX. Fejezet

Anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban

104. szakasz
Székelyföld polgárai jogosultak anyanyelvük szabad használatára az igazságügyi szervek elôtt.


105. szakasz
(1) Székelyföld polgárai szabadon használhatják anyanyelvüket a büntetô-, polgári- és közigazgatási eljárás során.
(2) Az eljárást a polgár anyanyelvén folytatják, az eljárás iratait az érintett személy anyanyelvén, valamint az állam hivatalos nyelvén rögzítik.

XX. Fejezet

Pénzügyek

106. szakasz
Székelyföld regionális, széki és települési önkormányzatai, belsô fejlôdésük biztosítása és hatáskörük ellátása érdekében pénzügyi autonómiával bírnak, amelynek gyakorlása során betartják az állami pénzügyek összehangolásának elvét.
1. A régió pénzügyi rendszerének szavatolnia kell az illetékességgel arányos, elôirányozható összbevétel megvalósítását, lehetôvé téve az önálló politikát.
2. A régió finanszírozási forrásainak kellôen változatosnak és fejlôdônek kell lennie, hogy amennyiben lehetséges, követhessék az általános gazdasági fejlôdéssel, valamint az illetékesség teljesítésével járó költségeket.
3. A hatáskörök gyakorlásához szükséges pénzeszközök nagy részét a régiónak saját pénzforrásokból kell létrehoznia, amelyekkel szabadon rendelkezik.
4. A szolidaritás alapelve elfogadottá teszi az államon belüli pénzügyi kárpótlási mechanizmus létrehozását, tekintetbe véve a potenciális forrásokat, valamint a régiók költségeit, s azt a célt, hogy a különbözö régiók polgárainak életszinvonalát egymáshoz közelítsék.
5. Az állami költségvetésbôl való átutalásokat és a támogatást, elvben, olyképpen kell eszközölni, hogy tiszteletben tartsák a sértetlenség elvét. A régiónak szánt utalásoknak és az adók elosztásának elôre megállapított szabályok szerint, tárgyilagos feltételek alapján kell történnie, a régiók valóságos igényeinek megfelelôen.
6. A régiónak, a törvényes keretek közepette, lehetôséget kell biztosítani a tôkepiacon való részvételre a beruházási költségek kölcsönökbôl való finanszírozásáért, azzal a feltétellel, hogy bizonyítja képességét az adósság garanciáira, a törlesztés teljes idôtartamára, saját bevételei alapján.
7. Egyes költségvetési szabályok vagy szabványosított könyvelési rendszer alkalmazásának törvény általi kötelezettsége nem tekinthetô a régió pénzügyi autonómiája megsértésének.

107. szakasz
Székelyföld önkormányzatai ellátják az állami és a helyi adók beszedését és ilyen jellegü adóügyi intézkedéseket tesznek.



108. szakasz
Az adókat és illetékeket a törvény, illetve az önkormányzati rendelet szabályozza.

109. szakasz
Az önkormányzatok saját pénzügyi forrásokra jogosultak, amelyeket rendeletekkel szabályoznak és önálló költségvetés alapján hasznosítanak.

110. szakasz
Az önkormányzatok pénzeszközeinek forrásai:
a) az állam által teljesen vagy részben átengedett adók;
b) az állami adók után járó illetékek;
c) állami bevételbôl való részesedések;
d) saját adók, illetékek, különadók;
e) saját vagyonból származó jövedékek:
f)magánvagyonból származó jövedelmek:
g) adományok:
h)az államtól átvállalt szolgáltatások és feladatok arányában állami költsévetésbôl átutalt pénzeszközök.

111. szakasz
A 110. szakaszban feltüntetett pénzügyi hatáskörök ellátásának rendjét szerves törvény szabályozza.

112. szakasz
Az önkormányzatok pénügyi forrásaiból származó eszközök mértéke a jelen autonómia-statútumban és a 2001/215. számú, módosított, Helyi Közigazgatási Törvényben meghatározott hatáskörök és feladatok mértékével arányos.

113. szakasz
(1) Az önkormányzatok müködésének szavatolásáért az állami költségvetés arányos pénzügyi kiegyenlítést irányoz elô, melynek célja a potenciális pénzügyi források egyenlôtlen elosztásából fakadó hatások, valamint az így keletkezô pénzügyi terhek korrekciója.
(2) Az ilyen jellegü intézkedések nem csökkenthetik a helyi hatóságok választási szabadságát a saját felelôsségük alá tartozó területeken.

114. szakasz
Az állami költségvetésbôl önkormányzatoknak átutalt pénzeszközök felhasználásáról a települési-, a széki-, a régió önkormányzata határoz.

115. szakasz
Az állami költségvetésbôl önkormányzatoknak átutalt pénzeszköz nem fordítható speciális tervek finanszírozására.




116. szakasz
A települési önkormányzat területére törvény által megállapított jövedelemadó összegének 90 százaléka az önkormányzati költségvetés bevételének része.

117. szakasz
A települési önkormányzat területére törvény által megállapított adók és illetékek összegének 80 százaléka az önkormányzati költségvetés bevételének része.

118. szakasz
A széki önkormányzat költségvetési jövedelmét képezi:
a) a települési önkormányzatoktól átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés,
b) a régió önkormányzata által átutalt állami költségvetési kiegyenlítés;
c) saját jövedelem,
d) adományok,
e) egyéb törvényes pénzeszköz.

119. szakasz
A régió önkormányzatának költségvetési jövedelmét képezi:
a) a települési önkormányzatoktól átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés,
b) az állami költségvetésbôl átutalt arányos költségvetési kiegyenlítés,
c) saját jövedelem,
d) adományok,
e) egyéb törvényes pénzeszköz.

XXI. Fejezet

Közvagyon és kezelés

120. szakasz
(1) Székelyföld közvagyoni helyzetét a 2001/215. számú, módosított, Helyi Közigazgatási Törvény közigazgatási egységek vagyonhelyzetére vonatkozó rendelkezései szabályozzák, a közvagyon kezelésérôl pedig a törvény, valamint az önkormányzatok müködési szabályzata rendelkezik.
(2) Székelyföld vagyonát ingó és ingatlan javak alkotják, melyek a régió köz- vagy magántulajdonában vannak.
(3) A régió közvagyonát olyan vagyontárgyak alkotják, melyek a törvény szerint és természetüknél, vagy rendeltetésüknél fogva regionális közérdeket szolgálnak, e régió területén találhatók, nem alkotják valamely települési, városi vagy széki önkormányzat tulajdonát.
(4) A régió természeti kincsei és erôforrásai az altalaji kincsek, az energetikai potenciált jelentô folyó- és termálvizek, ásványvizek , valamint a vízi és szárazföldi közlekedési utak a régió köztulajdonát alkotják.
(5) A Székelyföld közvagyonát alkotó javak elidegeníthetetlenek, a tulajdonjog fölöttük elévülhetetlen.
(6) Az elsô bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásakor a régó- és a székek önkormányzatai a megyei közigazgatási hatóságokkal azonos jogállásúak.

121. szakasz
(1) Székelyföld önkormányzati hatóságainak megelakulásától számított 60 napon belül a Kormány határozattal jelöli ki a nemzeti érdekeltségü állami köz- és magánvagyonokat.
(2) A regionális-, széki- és települési állami köz- és magánvagyonok hovatartozásáról, kezelésérôl, a területi érdekeltséget figyelembe véve, az illetékes önkormányzatok döntenek.

122. szakasz
Székelyföld nemzeti közösségei intézményeitôl, szervezeteitôl, egyesületeitôl vagy ezek jogelôdjeitôl 1945 után magántulajdont megsértô törvények, rendelkezések révén, illetve erôszakkal állami vagy szövetkezeti tulajdonba juttatott ingatlanokat, mükincseket, könyvtárakat, levéltárakat és egyéb vagyonokat természetben, s amennyiben ez nem lehetséges, ellenértéküket napi piaci értékben, pénzben visszajuttatják a jogos tulajdonosoknak vagy a jogutódoknak.

XXII. Fejezet

Az állam és a régió kapcsolata

123. szakasz
(1) A régióban kormánybiztos látja el a törvényességi felügyeletet.
(2) A Régió és a Kormány közötti vitás kérdésekben a kormánybiztos közvetít.
(3) A Románia Parlamentje és Románia Kormánya által Székelyföldre is hatályos törvényeket, rendeleteket Székelyföld Önkormányzati Tanácsa a régió adottságainak megfelelôen alkalmazhatja, illetve az Önkormányzati Tanács 2/3-os többségü határozatával megvétózhatja.

124. szakasz
Székelyföld törvényerejü rendeletei mentesülnek az adminisztratív fellebbezéstôl és azokat alkotmányossági szempontból csakis az Alkotmánybíróság ellenôrizheti.

125. szakasz
A végrehajtó és az ügyviteli hatóságok és hivatalok által kibocsátott okiratok és megállapodások ellen fellebezni lehet a illetékes adminisztratív joghatóságnál.

126. szakasz
A régióban az igazságszolgáltatást a törvény által létrehozott joghatóságok látják el.

127. szakasz
A régió önkormányzati szervei feletti ellenôrzésre jogosult:
a) az Alkotmánybíróság, a normatív rendelkezések alkotmányosságát illetôen;
b) a Kormány, az országos érdekeltségü hatáskörök gyakorlását illetôen;
c) a Közigazgatási Bíróság, az önkormányzatok közigazgatási szerveinek tevékenységét és szabályrendeleteit illetôen;
d) a Számvevôszék, az országos érdekeltségü gazdálkodást és az állami költségvetésbôl átutalt pénzeszközök felhasználását illetôen.

128. szakasz
Székelyföld Elnöke, illetve a Széki Elnök, az Önkormányzati Tanács, illetve a Széki Tanács döntése alapján, megtámadhatja a törvényeket a jelen autonómia-statútum, a magyar nyelv, illetve a régióban hagyományosan használt más nyelv védelmére vonatkozó elôírások megsértése esetén.

XXIII. Fejezet

Zárórendelkezések

129. szakasz
Jelen autonómia-statútum módosítása a következô eljárás szerint történik:
a)az Önkormányzati Tanács tagjainak egyötöde módosítást kezdeményezhet;
b) a módosítást az Önkormányzati Tanács kétharmados szavazati többséggel hagyja jóvá;
c) az Önkormányzati Tanács által jóváhagyott módisítást Románia Parlamentje emeli jogerôre;
d) a parlamenti döntés idôpontjától számított 60 napon belül az autonómia-statútum módosítását a választópolgárok népszavazással hagyják jóvá; a jóváhagyás abban az esetben is érvényes, ha a Parlament elôzôleg a módosító javaslat törvényre emelését elutasítja, ám ilyen feltételek közepette a módosító rendelkezés nem törvényerejü, csakis belsô szabályzati eljárással érvényesíthetô,
e) amennyiben a javasolt módosítást az Önkormányzati Tanács, vagy a népszavazás elutasítja, hasonló módosítást csak egy év elteltével lehet kezdeményezni.

130. szakasz
Jelen autonómia-statútum rendelkezései kiegészítik az állam törvényes rendelkezéseit.

131. szakasz
Jelen autonómia-statútum érvénybe lépesekor minden ezzel ellentétes rendelkezés hatályát veszti.

Sepsiszentgyörgy,
2004. január 17.

Elfogadta: a Székely Nemzeti Tanács